A (szn)objektív és hozzá nem értő mainstream média esete az űrrepüléssel
Avagy hogyan veszik semmibe több mint tízezer brilliáns ember munkáját a mainstream média tudatlan "újságírói".
Szia, Meraki olvasó!
Lehet, hogy az emailben nem jelenik meg az írás teljes terjedelmében, így inkább nyisd meg a böngészőben vagy olvasd a Substack app-on keresztül.
A mára tervezett írás igencsak másról szólt volna.
Múlt vasárnap lefutottam az athéni maratont és erről szerettem volna megosztani veletek a tapasztalataimat. Meg is kapjátok, de egy picit később.
Részben stresszlevezetésként, részben pedig valós kritika megfogalmazásának céljából írom most ezt ki magamból.
Eltér a Meraki - eredetileg eltervezett - tematikájától, de nem izgat.
Tegnap a SpaceX végrehajtotta a Starship rendszer második tesztrepülését, alig 7 hónappal az első kísérlet után.
Az indítás pillanataitól még telefonról nézve is libabőrös lettem. Nézzétek csak ezt a videót a SpaceX X (korábban Twitter) oldaláról:
Ez a 121 méter magas rakétarendszer a valaha épített legerősebb hordozórakéta. A SpaceX célja, hogy ezzel teljesítsék be Elon Musk álmát és juttassák el az első embert a Marsra.
Mindezek mellett más célokra is igénybe veszik majd a Starship űrjárművet és annak különböző variánsait. Többek között a Starship egyik verziója szolgál majd az Artemis program leszállóegységeként, amely a következő legénységet viszi a Hold felszínére.
Ha fejlesztés és a tesztek rendben zajlanak, mindez 2025-2026-ban megtörténhet már.
10 éves korom óta rajongok szenvedélyesen az emberes űrrepülésért, mióta először láttam az Apollo 13 filmet.
1972 óta nem járt ember a Holdon, sőt a Föld körüli pályán kívül sem.
Így engem szenvedélyes izgalommal tölt el, hogy ebben az évtizedben visszatérünk a Holdra, de még az sem kizárt, hogy az első ember megérkezik a Marsra.
Ahhoz, hogy mindezt elérje az emberiség, a mostani teszt egy fontos mérföldkő volt.
A Starship rendszert még BFR néven (Big Falcon Rocket vagy Big Fucking Rocket) mutatta be Elon Musk 2017-ben, majd 2018-ban nevezték át a ma is ismert Starship névre.
Az első korai prototípusokkal 2019-ben kezdtek el alacsony magasságú tesztrepüléseket végezni, ezt 1 évre rá követték az első nagy magasságú tesztelések.
Mindezt követően ez év áprilisában jutottak el arra a pontra, amikor a Starship űrjármű és a Starship Booster hordozórakéta készen állt az első “közös” tesztrepülésre.
A SpaceX tudta, hogy mire számíthat, így kihangsúlyozták: ha a rakétarendszer elindul és elhagyja az indítóállást, az már sikernek számít.
Hiszen a SpaceX-nél alapvetően azt a filozófiát vallják, hogy mihamarabb, minél több kísérletre kerüljön sor, ezáltal a begyűjtött adatokból minél hatékonyabban tudják a hibákat kijavítani és újabb tesztelésre sort keríteni.
És így is történt.
Akkor közel 4 perc repülés után, 39 km magasságban a rakétarendszer felrobbant.
Ez a hír bejárta a világsajtót.
ELON MUSK RAKÉTÁJA FELROBBANT! SIKERTELEN VOLT A TESZTREPÜLÉS!
Jelentkeztek a károgó és kárörvendő hangok, miközben a SpaceX csapata és a teljes űrrajongó közösség hatalmas lelkesedéssel ünnepelte a mérföldkövet.
A szakértői közösség tudta: a vállalat rengeteg értékes adatot nyert ezzel a teszteléssel, így a következő tesztrepülés pár hónapon belül várható.
Szívesen belemennék a részletekbe, hogy milyen javításokat és fejlesztéseket eszközöltek, de ennek az írásnak most nem ez a célja. Valamint, szívesen kifejteném részletesen a Starship, a tervezett holdra szállás és az ambíciózus Mars-utazás történetét és hátterét, ha ez érdekel titeket.
Írjátok meg kommentben, ha szívesen olvasnátok erről.
Hatalmas szenvedéllyel állok ezekhez a témákhoz, így szívesen megosztanám veletek ezeket a történeteket.
És így érkeztünk el 2023 novemberéhez, a Starship második tesztrepüléséhez.
A SpaceX elvárása ezzel a második tesztrepüléssel sem az volt, hogy rögtön sikerre vigyék az űrrepülés teljes folyamatát (indítás, Föld körüli pályára állítás és visszaérkezés), illetve a Booster hordozórakéta sikeres visszaérkezését.
A cél az volt, hogy mind a Starship űrjármű, mind a Booster hordozórakéta, mind pedig az indítóállás esetében eszközölt javításokat sikerrel teszteljék, beleértve a hordozórakéta 33 Raptor hajtóművét és a rakéta, valamint az űrjármű szétválásának újratervezett folyamatát.
És mindez sikerült.
A tegnapi, második tesztrepülés 8 percig tartott, ez alatt sikeres volt az indítás, a Booster összes 33 hajtóműve üzemelt, a két fokozat szétválása sikeres volt és a Starship űrjármű elérte a világűrt és egészen 146 km-es magasságig jutott.
(Mind köztudott, a világűr határát a 100 km magasságban meghatározott Kármán-vonaltól számítjuk. Igen, Kármán Tódor magyar származású tudós nevéhez fűződik.)
A SpaceX tehát teljesítette a saját elvárásait. Ezzel a teszteléssel egy nagy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy tökéletesítsék a Starship rendszert. Hiszen az első pár tesztindítás célja, hogy az egyes tervezési hibákat kijavítsák.
Ezt “fail-and-learn” metódusnak is nevezik.
Bátrabb és ambiciózusabb fejlesztési filozófia, merőben eltér attól, amit akár a NASA-nál is alkalmaznak, ahol az állami ügynökségi lét nem engedi meg nekik (manapság), hogy túl sok hordozórakétát indítsanak és “robbantsanak fel”, mert mégis hogyan mutatna az amerikai adófizető polgárok előtt, ha a NASA felrobbanó rakétákra költené a pénzt?!
Szóval, a Starship második tesztrepülése is sikeres volt. Teljesítette az elvárásokat, rengeteg értékes adathoz juttatva a fejlesztői csapatot. Mindezt nemcsak a vállalat hangsúlyozza ki, de a szakértői közösség is.
És akkor ebből az eufóriából felocsúdva beköhögte magát a mainstream média is az éterbe a tesztrepülésről szóló tudósításaival.
Lássuk mit írtak az angol nyelvű oldalak.
The Guardian:
Ehhez még jött egy ma reggeli véleménycikk egy “művészet és média tudósítótól” is Elon Musk eheti kudarcairól, benne a Starship indításról is, mint kudarcról.
Jaj, Vanessa.
Következő.
Reuters:
CBC (Canadian Broadcasting Corporation, a kanadai közmédia):
Kedves Reuters és CBC! Attól, mert egy rakéta felrobban, még nem következik belőle automatikusan, hogy kudarc az indítás és a repülés. Ezt egy Reuters-től különösen nem vártam volna…
Viszont az teljes mértékben világos, hogy ezen - és számos más - médiumok a SpaceX-alapító/vezér Elon Musk-kal szembeni averziójuk, ellenérzésük miatt is már-már elégedetten kárörvendenek, ha bármely hozzá köthető vállalatnál látszólag kudarc történik.
Ismétlem, látszólag, hiszen ahogy feljebb levezettem, a Starship második tesztrepülése minden volt, csak nem kudarc.
Tény, hogy Musk különös figura, sok elhibázott, furcsa, meggondolatlan és már-már hülye megnyilvánulása van. Főnöknek sem éppen a legempatikusabb és legelviselhetőbb egyén.
Ő maga ezt így fogalmazta meg a Saturday Night Live című műsorban:
“Újra feltaláltam az elektromos autókat és egy rakétán küldök embereket a Marsra. Azt gondoltátok, hogy egy laza, normális fickó vagyok?”
De most nem Musk mentegetésébe vagy személyiségének megmagyarázásba szeretnék kezdeni. Csupán arra rávilágítani, hogy - szerény véleményem szerint - ezen médiumok tudósítása nem elfogulatlan még a SpaceX esetében sem, csak mert hozzá köthető.
Hiába beszélünk egy 13,000 embert foglalkoztató vállalatról, ahol ezen emberek kőkemény munkájának köszönhető az, hogy a Starship emberes Mars-utazása és a következő emberes holdra szállás karnyújtásnyira lévő álom, vagy hogy az USA most újra képes amerikai földről embert küldeni a Nemzetközi Űrállomásra.
De nemcsak az angol nyelvű sajtó ment nagyot.
Jöjjenek csak a hazai versenyzők, akik - egy klasszikust idézve, jaj miért teszek ilyet?! - úgy tűnik, hogy egy kottából fújtak a téma kapcsán.
HVG:
Telex:
Infostart:
Origo (tudom, tudom…):
A magyar média széles spektrumán helyezhetőek el ezek a médiumok, ám mindegyik átvette az MTI hírét (amelyet sajnos az MTI híradatbázisában nem találtam) mindennemű ellenőrzés nélkül.
Tény, hogy az MTI hírek kapcsán jogos minőségi kritika fogalmazható meg, ami egyfelől fájdalmas, de az, hogy a magukat hangosan (szn)objektívnek kikiáltó médiumok újságírói nem képesek egy ilyen téma kapcsán minimális kutatást is végezni, ez szekunder szégyenérzet.
Tudom, hogy sztoikus nyugalommal kellene ezeket a médiumokat kezelnem, de a gyomrom forog attól a gondolattól, hogy a magyar társadalom széles rétege tájékozódik ezeken az oldalakon - számos társadalmi osztályból és politikai kötődéssel.
Ehhez a szakterülethez sem értő firkászok a vállukat terhelő felelősségük tudatában - vagy épp ezen tudat hiányában?! - “tudósítanak” olyan témákról, mely egy csöpp pozitív gondolatot tudna az emberekben megfogalmazni.
Hiszen számos tragikus, ijesztő és jogosan felháborodást keltő történés zajlik ma az egész világban, ami társadalmakat és az egész emberiséget megosztja.
Lehet elfogult vagyok - de vállalom -, viszont úgy vallom, hogy egy ilyen tudományos és technológiai pillanat, mint egy olyan rakétarendszer tesztje, amely egy napon embereket szállít majd a Holdra, a Marsra és talán a Naprendszer más égitestjeire, megérdemel egy kis csodálatot, elismerést és izgatottságot - ideológiáktól, társadalmi osztályoktól és már törzsi megosztottságtól függetlenül.
Szerencsére van pár médium, amik korrekt címekkel és tartalmakkal tudósítottak az eseményről, ezeket pozitív példaként hadd hozzam ide.
BBC:
France 24:
The New York Times:
És a 444 (!) - vagyis annak társoldala, a Qubit (nem meglepő, hiszen tudományos szakmaibb portál):
Ez a mostani tapasztalat is megmutatta számomra, hogy miért nem olvasom ezeket a “nagyszerű” sajtótermékeket. Azt is újra bebizonyította, hogy miért van nagy jövőre az olyan decentralizált (újság)íróknak, mint az online hírlevelek.
Mit olvasok helyette?
A kevés hiteles sajtóorgánumok közül a Financial Times-t és a Neue Zürcher Zeitung-ot (van egy jó angol nyelvű hírlevelük is).
Hírlevelek közül viszont annál többet, különböző témákban.
A Substack-en: (közép-)európai politikáról a Gemist-et, coachingról és munkahelyi jóllétről Bán Andrást.
Azon kívül: napi világpolitikai összefoglalóért az ex-diplomaták által írt International Intrigue-et, Jack Raines hírlevelét pénzügyekről, az “alkotó gazdaságról” és életfilozófiáról.
És ha pedig az űrrepülésről szeretnétek olvasni, nos egyrészt jelezzétek és szívesen írok róla többet. Másrészt melegen ajánlom a szuper magyar Spacejunkie csapat oldalát - bár ők inkább videókban erősebbek. Írásban viszont az NSF csapata angolul igen jó, videóban pedig verhetetlen az Everyday Astronaut.
Röviden összefoglalva: legyetek a mai sajtóorgánumokkal kritikusak, különben csak a pongyolán összeollózott cikkekből fogtok tájékozódni és lemaradtok olyan izgalmas történések fontos kontextusáról, mint a Starship második tesztrepülése.
Olvassatok minőségi forrásokat. Az vagy, amit fogyasztasz.
Remélem tetszett ez az írás is és kellően gondolatébresztő volt.
Ha még szeretnétek akár az űrrepülésről is olvasni többet, szenvedélyes írások formájában, jelezzétek a kommentben.
Ha nem, azt is jelezzétek! :)
Ha tetszett ez az írás, kérlek oszd meg barátaiddal, családtagokkal és ismerősökkel is, vedd rá őket, hogy iratkozzanak fel a Merakira, hogy még több izgalmas írást és történetet kapjanak a görögökről, a világból, a jó életről és emberekről.
Köszi, hogy itt vagy! Találkozunk a következő alkalommal!
Máté
Üdv!
Részemről jöhetnek a hasonló írások, úgyis kicsit le vagyok maradva. A Logouton van egy tag, akinek voltak-vannak űrkutatás témában remek írásai, egy kicsit azok ugrottak be erről.